Az Európai Bizottság megkapta a helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet, Magyarország 7,2 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniós eszközből a következő hat évre - közölte az uniós bizottság szerdán.
Az Európai Bizottság három illetékese azt jelezte az Orbán Viktor kormányfő által vezetett háromtagú magyar delegációnak az április 23-i brüsszeli vacsorán, hogy az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet (RRF) annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni és ha mégis ragaszkodna hozzá a magyar kormány, akkor negatív ajánlással fogják továbbküldeni az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé – tudta meg a Népszava az emlékezetes vacsoráról.
Jóváhagyta a lengyel alsóház kedden az Európai Unió 2021-2027-es költségvetési keretéhez és a 750 milliárd eurós, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó uniós helyreállítási alaphoz fűződő saját források ratifikációjáról szóló törvénytervezetet. A törvény most a szenátus elé kerül.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
A német alkotmánybíróság elutasította az EU helyreállítási alapjával szembeni jogi kereseteket, ezzel gyakorlatilag megnyílt az út a Bizottság kötvénykibocsátása és az európai stimulus gyakorlatba történő átültetése előtt.
Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
Közeleg az április 30-i határidő, amíg le kell adnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot. A kormány december elején egy vázlatos tervet hozott nyilvánosságra, és közben egyeztetést folytatott a háttérben az Európai Bizottsággal a részletekről, aztán néhány hete rögzítette a Magyar Közlönyben azt a 9 átfogó célt, amelyre el akarja költeni a pénzt. Mindezzel párhuzamosan zajlik egy társadalmi egyeztetés is a hivatalos pályázati felületen, ami azután vált teljessé, hogy a minap már mind a 9 célterület anyagait közzétették. Érdemes tehát összefoglalni a legfrissebb tudnivalókat, felhasználási szabályokat és dátumokat azután, hogy a napokban kutatói javaslatokat is publikáltunk az ország ellenállóképességének javításához.
Az energiaszegénység kockázatának kitett 87 ezer család kaphat várhatóan vissza nem térítendő EU-s támogatást nyártól, akik közül 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz – jelentette be ma Steiner Attila egy budapesti tájékoztatón.
Karácsony Gergely főpolgármester úgy látja, a kormány látszategyeztetést végez az általa kiválasztatott partnerekkel a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó európai uniós helyreállítási alap felhasználásáról.
Mario Draghi olasz miniszterelnök kormányzása központi céljának tartja a klímaváltozás elleni harcot, és egy szuperminisztériumot is létrehozott, amelynek célja a karbonsemlegesség előmozdítása és az EU-s források teljes felhasználása.
Karácsony Gergely főpolgármester levélben szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kezdjen egyeztetést a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó uniós helyreállítási alap felhasználásáról minden önkormányzati szövetséggel, és e nélkül ne nyújtson be programokat Brüsszelben.
Bizonyos feltételek mellett az uniós helyreállítási alapból támogatni lehet majd olyan földgáz-projekteket, amelyek a tiszta energiára való átállást szolgálják – erősítették meg az EU-Monitor kérdésére EU-tisztviselők, miközben útépítésre alapesetben nem lehet majd pénzt szerezni ebből a csatornából. Ma, azaz kedden szavaz egyébként az Európai Parlament plenáris ülése a helyreállítási alap legnagyobb programjáról, a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, amelynek felhasználására eddig 18 tagállam nyújtott be részletes beruházási és reformtervezetet, és eddig mindössze 6 tagállam ratifikálta a források felvételéhez szükséges uniós jogszabályt.
Az EU kormányai keményen dolgoznak a helyreállítási terven, és csak később látjuk majd, hogy felmerült-e valamilyen nehézség - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök, amikor arról kérdezték, hogy elképzelhető-e késés az olasz kormányválság miatt. A vakcinákkal kapcsolatban elmondta, hogy továbbra is az a cél, hogy a lakosság 70%-át beoltsák nyárig.
Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.
Giuseppe Conte olasz kormányfő kedden benyújtotta lemondását, amelyet az államfő el is fogadott. Ennek nyomán Sergio Mattarella konzultációt indít a parlamenti pártokkal - közölte az elnöki palota. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a konzultációkat követően Mattarella újból Contét bízza meg a kormányalakítással, ha biztosítva látja a stabil kormányzóképességet.
Hétfőn szavazott az Európai Parlament két szakbizottsága a 2021-2026 közötti időszakra szóló, a koronavírus-válság miatt életre hívott helyreállítási alap forrásfelhasználási rendeletéről és ebből kiderült, hogy korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyi, illetve regionális hatóságok bevonásához is hozzákötik a pénzek elosztásának folyósítását – írja a Népszava. Ez azért lényeges, mert a magyar kormány korábban azt tervezte, hogy csak a megyei önkormányzatokkal fog egyeztetni a megvalósuló reformok és beruházások kereteiről (mind a 19 kormánypárti irányítás alatt áll), de a brüsszeli fejleményekből az rajzolódik ki, hogy ez nem lesz elegendő.
Olvasom a Portfolio hasábjain Essősy Zsombor cikkét, miszerint az országra 2021-től zúduló uniós forrásoknak hála az újév napjával a magyar gazdaság aranykora köszöntött ránk. A szerző lelkesedésének értékén mit sem ront, hogy a tervszerűen „fejnehézre” hangolódó 2021-2027 közötti időszak első másfél éve egyben a tanácsadó iparág számára is elhozhatja a kánaánt, a piac valamennyi szereplőjével együtt izgatottan és érdeklődve várjuk a vélhetően minden korábbit felülmúló pályázati dömpinget. A forrásbőség piedesztálra emelése azonban véleményem szerint nem szerencsés megközelítése a ránk váró időszaknak. A számolatlanul elérhető pénztömeg önmagában ugyanis nem feltétlenül jelent előnyt egy nemzetgazdaság számára. Ellenkezőleg, akár átok is lehet a vélt áldás helyett.
A járványhelyzet nehézségei ellenére aranykor küszöbén áll a magyar gazdaság, mivel az éves hazai GDP összegének csaknem a fele juthat uniós források formájában 2021-2027 között a versenyszférába!
Ez derül ki a Cofidis legfrissebb felméréséből.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Az ukránok dróntámadásokkal jelezték, mit gondolnak.
Milliárdos támogatások a vidéki K+F központoknak - íme a részletek.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
